4 éves lesz kisfiam. Beszédfejlődése később indult meg, ebből kifolyólag logopédushoz és mozgáskonduktorhoz járunk. Sajnos az óvodába nem igazán tudott beilleszkedni. Az óvónők
folyamatosan panaszolták kisfiam viselkedését. Ő többször mondta már, hogy bántalmazták. Mivel a nővére is oda jár, egy-egy dolgot elmondott nekünk. De mindig azzal a feltétellel, ha az ovónőknek nem mondom vissza. Kis létszámú óvodába járnak. Az óvónők és a védőnő szerint a kisfiam autisztikus spektrumzavarral küzd. Voltunk neurológusnál, aki hallásvizsgálatra küldött minket tovább, mert ő nem lát ennyire súlyos problémát. Tegnap úgy jött ismét haza a kisfiam, hogy bántották az óvodában, elmutogatta, hogyan is zajlott. Kiderült, sokszor elkülönítik a többiektől, és hangosan, fájdalmasan sír. A többi gyermek is panaszkodott. Hogy rosszat nem csinál a fiam, csak akkor sír, ha elveszik a játékát, ezért büntetést kap. Most már én is ragaszkodom a szakorvos általi kivizsgáláshoz, mert úgy érzem, a fiamat bántják az óvodában és ki akarják őt onnan taszítani. Egyebekben jólelkű, vidám, játékos kisfiú. Alvászavarai nincsenek. Éjszaka is már kis híján szobatiszta. Testvéreivel jól elvan. Szeret barátkozni más gyerekekkel is. Szeretném a véleményét kikérni, hogy esetlegesen előfordulhat a gyanúnk, illetve a spektrumzavar valóban fennállhat-e?

Kedves Anyuka!

Először is: az autizmus spektrumzavar diagnosztizálásához több szakember is szükséges és összetettebb folyamat. Így leírása alapján semmit nem mernék leírni, kimondani. Amennyiben felmerül ez Önökben, akkor nyugodtan forduljanak a területileg illetékes gyermekpszichiátriai osztályhoz segítségért. Nem is feltétlenül csak a diagnózis celjàból, hanem hogy segítséget kapjon Ön is.

Az óvónő és a védőnő plusz tudást szerezhet a témában, de diagnózist nem adhatnak. Főleg amiatt, hogy ez a pszichés betegség egy nagyon színes, nagyon összetett zavar. Ezért is hívják spektrumzavarnak. Két autista közt akkora nagy különbség lehet, hogy szinte több a különbség bennük, mint a hasonlóság. Amit nagy vonalakban azért érdemes szem előtt tartani, hogy 3 fő területen szokott zavar előfordulni: a beszédben-kommunikációban, a társas kapcsolatokban-érzelmek kifejezésében, és a gondolkodás túlzott rigiditásában (nagyon sok szokásához, furcsa részlethez ragaszkodik, és nehezen lehet az elképzelését formálni, nagyon nem rugalmas).

Azért összegzem ezeket, mert leírását lehet úgy is értelmezni, hogy ezek jelen vannak, és úgy is, hogy nincsenek. A kérdés eldöntéséhez feltétlenül érdemes pszichológus-gyógypedagógus-pszichiáter véleményét kikérni. A helyileg illetékes gyermekpszichiatria megtalálásában a védőnő vagy a gyermekorvos biztosan tud segíteni.

Az óvodáról: akár van problémája, akár nincs, a kortárs közösség és a támogató óvónő jelenléte nagyon fontos. Egy autista gyermek számára is lehet befogadó egy csoport, ahol jobban fog fejlődni is, na meg persze jobban is érzi magát. Ha gyermeke sír és nem érzi jól magát, akkor érdemes utánajárni, mert hosszú távon negatívan hat az önbizalmára, a hangulatára, a beilleszkedésére akár más közösségben is. Az Ön helyében beszélnék az óvónővel, hogy milyennek látja kisfiát, hogyan jönnek ki, hogyan lehet vele bánni. Mert fontos az is, hogy jelezzék, ha probléma van, és jó, ha elindítják Önöket egy irányba a diagnózis felé, de attól még fontos kapcsolódni is a kisfiúhoz. Remélem, sikerül megtalálni ehhez a megfelelő módszert!

Üdvözlettel

Standovár Sára