8 és fél éves kisfiam apukájával a gyermekünk 2 éves kora ót külön élünk. Több mint 1 évvel ezelőtt a bíróságon született egy egyezség, miszerint a gyermek velem él, de tekintettel arra, hogy munkahelyem nem a lakóhelyemen volt és emiatt nem tudtam iskolába menni a gyermekért, az apuka ragaszkodott ahhoz, hogy ő vigye iskolába és hozza el onnan kisfiunkat. Nem akarta, hogy az élettársam - most már férjem - vállalja ezt be. A problémák igazán akkor kezdődtek, amikor összejöttem a férjemmel, mert az apuka nem nagyon tud beletörődni, hogy gyermekünk egy "idegennel" él együtt, emiatt az első perctől kezdve folyik a részéről a gyermek hangolása a párom ellen. Időközben otthagytam a munkahelyem, ennek ellenére az egyezség alapján nem mehetek a kisfiamért
az iskolába, hiába vagyok itthon, csak este kapom vissza, mivel heti 3 alkalommal még edzésre is jár. Talán lényeges az is, hogy nemsokára kistestvére születik, ráadásul az apuka részéről is és az én részemről is. A gyermeket reggel most már én viszem iskolába, majd oda az apuka megy érte, sokszor mennek délután a nagyszülőkhöz is, illetve többször mentek az apuka párjához is délutánonként, mivel ők még csak most költöztek össze. Ezt követően edzés után, este jön haza, vagy ha nincs edzés, akkor fél 6 után.
Ősszel felerősödtek a szédüléses tünetei, ami miatt több vizsgálaton is voltunk - labor, szemészet, fülészet, majd neurológia, koponya MR -, szerencsére szervi betegséget nem állapítottak meg sehol. Pszichés okai lehetnek ennek a tünetnek, ezt állapították meg a neurológián is. Bár az apuka ragaszkodik ahhoz, hogy nála soha semmi baja nincs a gyermeknek, erről meg is akarta győzni a kisfiunkat is, hiába mondta ő, hogy ott is előfordul néha szédülés. Az egyezség megváltoztatása iránt egyébként folymatban van az eljárás a
bíróságon. Sajnos kisfiamtól elvárja az apja, hogy az én parommal ne legyen jóban, ha az apuka ott van a látótérben, a kisfiam még köszönni is alig mer a páromnak, persze otthon minden rendben van köztük, sokat játszanak egymással. Ezt viszont nem lehet mondani az apukának, mert ezért piszkálja a kisfiunkat.
Egészen tavaly novemberig (akkor voltunk a neurológián) úgy történt az esti elalvás, hogy az esti mese elolvasása után ott maradtam a kisfiammal egy darabig, mellébújtam, majd szóltam neki, hogy megyek zuhanyozni én is, mire visszamentem a szobájába, addigra legtöbbször elaludt. Egy idő után már azonban elkezdett panaszkodni a szédülésre és hányingerre, ami általában ilyenkor fordult elő nála. A vizsgálat óta azonban addig maradok vele este, míg el nem alszik, csak akkor megyek ki a szobájából, mikor már biztosan elaludt. Előfordul, hogy a mocorgásomra felébred, ilyenkor utánam kap és ott maradok, újra megvárom, míg elalszik. Szokta is mondani, hogy várjam meg, míg elaludt. Azóta megszűntek a tünetek, nem szédül. Kérdésem az lenne, hogy mi lehet ennek az oka? Válaszát előre is köszönöm!
Megrendelem
