Az anyagi helyzetem aggaszt. Megcsúsztam az utóbbi hónapokban, igaz, el tudom látni magam, de jelenleg van egy kisebb anyagi krízisem, amit bár tudok kezelni, és a problémák nagy része 3-4 hónapon belül megoldódik magától, és mindent tudok fizetni rendesen, marad egy pár éves kötelezettségem. Hatalmas terhet ró ez rám fejben. Reggelente a kilátástalanság érzésével ébredek, erős hangulatingadozásaim vannak, nem igazán tudom, milyen a pánikroham pontosan, de szorít a mellkasom és zokogni tudnék, akkor is, ha tudom, hogy nincs komoly baj. A helyzetet tovább rontja, hogy megismerkedtem egy csodálatos nővel, akivel komolyabbra fordult a kapcsolatunk, és most már egy igen erős szégyenérzet is társul a problémák mellé (bár úgy tudom, anyagi különbségek ennek ellenére sincsenek és nem igazán érdekli a pénz). Tudna valamilyen tanácsot adni, hogyan lehet kezelni ezt a helyzetet fejben? Mit tehetnék, hogy jobban érezzem magam? Sajnos hajlamos vagyok erősen felnagyítani problémákat és nagyon erősen beleélni magam a legrosszabb jövőbeni eshetőségekbe, amik jó eséllyel meg sem történnek majd...

Kedves Gábor!

Ijesztő érzés lehet, hogy egy időre elvesztette az irányítást pénzügyei felett. Még nehezebb lehet, ha a „megcsúszás” külső okok miatt következett be, és nem tudta befolyásolni. Ha saját döntése hozta ebbe a helyzetbe, akkor a szégyen, megbánás is nyugtalaníthatja. Ennél kevesebb is elég lehet, hogy nyugtalan legyen, és gondolatait kitöltse az aktuális helyzete. Ébredéskor, félálomban könnyen előkerülhetnek aggodalmak. Ilyenkor a szabadon lebegő szorongásaink lecsaphatnak ránk. Nappal féken tartjuk ezeket az érzéseket, de elengedett állapotban meglephetnek bennünket. Ezért vannak a reménytelen reggelek, a hajnali kilátástalanság, szorítás, sírás. Nappal ura a helyzetnek, látja az utat, de féléber állapotban egyelőre az aggodalom az úr. Biztató ugyanakkor, hogy most ismét ura a helyzetnek, és látja a kivezető utat.

Mindenekelőtt fontos elemeznie, hogy mi vezetett ide. Ha ezt „megspórolja”, könnyebben kerül máskor is hasonló helyzetbe. Érdemes tervet készítenie arra, hogyan mászik ki a csávából. Ehhez nagyon alaposan és őszintén át kell gondolnia gazdasági mérlegét rövid és hosszú távon. Milyenek a bevételei ma, és mire számíthat az elkövetkező időkben? Van-e lehetősége jövedelme növelésére? Elemeznie kell a kiadásait is. Érdemes pár hónapig fogyasztásairól részletes naplót vezetni és felülvizsgálni fogyasztási szokásait. Sokszor meglepő, mennyi olyan dologra adunk ki pénzt, amit nyugodtan elengedhetnénk. Legalább néhány hónapon át – a részleges, spontán rendeződésig – figyelnie a kiadásaira. A hosszú távú kötelezettség, egy több éves terv, amire fel kell készülnie. Ha részletekben törleszthet, ezt be kell építenie a költségvetésébe. Ez érintheti további terveit, kapcsolatait. A terv azért is jó, mert nem kell naponta végiggondolni a dolgokat, nem kell mindig ezzel foglalkozni, „csak” a terv szerint haladni. Ez adhat egyfajta biztonságot, hogy felvállalhassa helyzetét a párja előtt is. Amíg saját maga szégyelli helyzetét, addig a párja előtti megszégyenülés lehetősége is félelmetes. Ha elvégzi az elemzést, elkészíti a tervet, és elkezdi a megvalósítást, akkor ezzel újra kézbe vette az irányítást, és párja is elfogadóbb lehet.

Kedves Gábor! Igaza van, először a fejében kell elrendezni a dolgokat és megkezdeni a „helyreállítást”.

Üdvözlettel

bárdos kata