Nyolcadikos lány vagyok kevés szociális élettel. Én évek óta próbálkozom az osztályomban lévőkkel vagy bárhol fellelhető emberekkel beszélgetni/ismerkedni, de valahogy mindenki kerül, ha nem is az első héten, de a másodikon már biztos "eldob" maga mellől. Én igyekszem kedves és figyelmes lenni másokkal, érdeklődni irántuk, de valahogy nekik nincs rám szükségük. Már kezdem feladni, hogy valaha a szobámon kívül fogok tölteni egy estét, egyedül az tartja bennem a reményt, hogy új iskola, új emberek és ott hátha szert teszek néhanapján egy délutáni, személyes beszélgetésre vagy esetleg bárminemű barátokra. Az lenne a kérdésem, hogy még legyek türelmes és az élet kegyes lesz hozzám, hogy ne magányosan haljak meg, vagy próbálkozzak esetleg tovább internetes barátok felkutatásával, vagy inkább a közvetlen környezetemben "égessem le" magam?

Kedves (egyáltalán nem is) Antiszociális!

A leveledből számomra az derül ki, hogy nagyonis vágysz a társaságra, figyelsz másokra, érdekelnek az emberek, igyekszel tapasztalatokat szerezni az emberi kapcsolatokban, és mély érzéseid vannak. A megadott becenév jelentésének ez teljesen ellentmond, úgyhogy kérlek, ne is használd ezt magadra!

Ennyiből nehéz megmondani, hogy vajon mi lehet a viselkedésedben az, ami másokban visszatetszést kelt, vagy ami miatt nem választanak téged... olyan sok minden közrejátszhat abban, hogy mikor, hogyan találja meg az ember azt a közeget, amiben aztán él, "mint hal a vízben"!

Eddig azzal próbálkoztál, hogy kifejezetten mások felé fordulj. Lehet, hogy ez önmagában nem fog sikerre vezetni - érdemes inkább olyan csoportos tevékenységeket választanod, amiket szívesen csinálsz. Az együttlét olyan helyzetben, amit mindenki szeret, a közös cél, az együtt tett erőfeszítés képes igazán összehozni a hasonló érdeklődésük miatt eleve könnyebben egymásra hangolódó embereket. Sport, művészet, diák-önkormányzat, szakkörök, klubok... ha az érdeklődésed vezet, magától fog alakulni az, hogy kivel szereted a legjobban együtt csinálni - hogy ki, kik szeretik veled együtt a legjobban csinálni azt, amit ki-ki maga is a legjobban élvez.

Szóval én azt javaslom, hogy "fordulj meg a lovon", és közelítsd meg a tevékenység irányából a kapcsolatokat, ahelyett, hogy először próbálsz "gyűjteni" valakiket ahhoz, hogy valamit csinálhass. És igen, inkább azt ajánlom, ha van rá lehetőséged, a közvetlen környezetedben "égesd le" magad! Hidd el, az öröm is sokkal nagyobb lesz élőben. Az új iskola valóban hatalmas lehetőség ismerkedni, tiszta lappal indulni, felfedezni a képességeidet, lehetőségeidet! Sok kitartást, sikert és örömet kívánok hozzá! ...de addig azért a nyarat is élvezd majd ki: a "nincseken" való szomorkodás helyett fedezd fel a "leheteket"!

Üdvözlettel

Simon Sarolta