A Self and Identity folyóiratban publikált tanulmány (Cultural moderation of demographic differences in narcissism, Chopik és munkatársai) azt vizsgálta, hogyan függnek össze a nárcisztikus személyiségjegyek az életkorral és a nemmel különböző országokban és kultúrákban. Bár az egyes országok átlagos „grandiozitás-szintje” eltérő, a kutatók azt találták, hogy az alapvető demográfiai mintázatok szinte mindenhol azonosak.

Az eredmények szerint a fiatal felnőttek mutatják a legmagasabb önfelértékelő tendenciákat, amelyek az életkor előrehaladtával fokozatosan csökkennek. Emellett a vizsgált régiók túlnyomó többségében a férfiak magasabb nárcizmus-pontszámot érnek el, mint a nők – függetlenül attól, hogy individualistább vagy kollektivistább társadalomról van szó.

A szerzők értelmezése szerint mindez arra utal, hogy a nárcisztikus vonások alakulása nem kizárólag társadalmi normák vagy kulturális elvárások következménye. Inkább úgy tűnik, hogy életúttal összefüggő, fejlődési folyamatokról van szó, amelyek különböző kultúrákban is hasonló dinamikát mutatnak. A fiatal felnőttkorban gyakoribb önközpontúság például összefügghet az identitásépítéssel, az önérvényesítéssel és a társas pozíciók keresésével, míg később ezek a vonások jellemzően mérséklődnek.

A kutatás üzenete a mindennapok szintjén is fontos: az önfelértékelő működés nem feltétlenül kóros, és nem minden esetben jelent empátiahiányt vagy kapcsolati alkalmatlanságot. Bizonyos mértékig adaptív is lehet, ugyanakkor túlzott formában – életkortól és kultúrától függetlenül – nehézségeket okozhat a kapcsolatokban és az együttműködésben.

Ugyanakkor a szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a tanulmány nem ad teljes képet a nárcizmusról. A vizsgálat elsősorban a grandiózus, önfelértékelő aspektusokra fókuszált, és önbeszámolós kérdőíveken alapult, így az eredmények statisztikai tendenciákat mutatnak, nem egyéni sorsokat írnak le. A sérülékeny (vulnerábilis) nárcizmus, valamint az egyéni élethelyzetek hatása nem képezte a kutatás központi témáját.

Mindezek ellenére az eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy árnyaltabban gondolkodjunk az önközpontúságról és a nárcizmusról. A tanulmány arra emlékeztet: ezek a vonások nem kizárólag kulturális „divatok”, hanem az emberi fejlődéshez kapcsolódó jelenségek is lehetnek, amelyek különböző társadalmakban meglepően hasonló pályát futnak be.