Az első vizsgálat során Lev-Ari ötven, közösségi médiában közzétett bocsánatkérést elemzett – hírességektől és átlagos felhasználóktól egyaránt –, és megállapította, hogy ezek a posztok valamivel hosszabb szavakat tartalmaztak, illetve terjedelmük is hosszabb volt, mint a nem bocsánatkérő bejegyzéseké, ami kommunikációs erőfeszítésre utal.

A második vizsgálatban 49 résztvevő háromféle bocsánatkérő mondat közül értékelte, melyik tűnik a leginkább és legkevésbé bocsánatkérőnek; a mondatok különböző hosszúságúak voltak, és vagy gyakran, vagy ritkán használt szavakat tartalmaztak. Az eredmények szerint a hosszabb szavakat tartalmazó megfogalmazások következetesen őszintébbnek hatottak, míg annak a hatása, hogy egy szó gyakori vagy ritka, elhanyagolható volt.

A kutatás eredményei szerint tehát a hosszabb, formálisabb kifejezések használata növelheti a bocsánatkérés őszinteségének és komolyságának észlelt mértékét.