A kutatások első eredményei mostanában kezdenek megjelenni, és meglehetősen riasztóak. A tavalyi Society for Neuroscience konferencián Washingtonban Elizabeth Powell, a National Institutes of Health programigazgatója, a kialakult helyzetet a normál serdülőkori agyfejlődés “egyértelmű megzavarásaként” jellemezte. Patricia Kuhl, a Washingtoni Egyetem kutatója, egy 124 fős serdülőcsoportot vizsgált a pandémia előtt és után, és a szokásosnál nagyobb mértékű elvékonyodást talált az agykérget illetően. Eredményeik szerint ez azt jelenti, hogy a tinédzser agy felgyorsult “öregedést” mutatott a pandémia okozta lezárások és korlátozások után. 

Kuhl és csapata először 2018-ban végeztek képalkotó eljárásokkal méréseket, ahol egy számítógépes modell segítségével megállapították egy adott időszak (három év) alatti kérgi elvékonyodás átlagos mértékét a normális agyfejlődés esetén. Bár az agykéreg általánosságban is vékonyodik valamennyit a serdülőkor során, a pandémia után a vizsgálatok gyorsabb vékonyodási mintát mutattak, mely sokkal észrevehetőbb volt a lányok körében. Több olyan lánynál, akik 11 évesen látogattak el először a laborba, majd 14 évesen tértek vissza, a vékonyodás mértéke “16 éves agyat” mutatott.  Hipotézisük szerint ez a megélt stressz egyik jele lehet. A kutatócsoport továbbá vizsgálja azt is, hogy az agykéreg vékonyodása hogyan befolyásolhatja a nyelvet, a kogníciót, a szociális és érzelmi jólétet, illetve, hogy a közösségi média milyen hatással volt ebben az időszakban a tinédzserekre.

A serdülőkor az az időszak, amikor az agyi feldolgozókörök általában jelentős átalakuláson mennek keresztül. „Nagyon fontos megérteni az agyműködést, mint potenciális kockázati vagy protektív tényezőt, amely egyrészt hajlamosíthatja a fiatalokat a mentális egészségügyi problémákra másrészt felerősítheti a negatív érzelmeket és stresszt a pandémia során” – mondta Caterina Stamoulis, a Harvard Medical School adjunktusa. Ezek, a még nem publikált eredmények azt vizsgálják, hogy mennyire van felkészülve a serdülő agy egy ilyen jellegű világméretű eseményre.

Stamoulis és kollégái az Adolescent Brain Cognitive Development Study, vagyis az Egyesült Államok legnagyobb folyamatban lévő agyfejlődési és gyermekegészségügyi vizsgálatán belül 1414 serdülő bevonásával készült képalkotó eljárások adatait elemezték. Többek között vizsgálták az agyhálózatok szerveződését, értékelték az neuronális körök kapcsolódásainak erősségét és az információ feldolgozásának hatékonyságát. „Azt találtuk, hogy a fejlődő - és ezért sérülékeny - agyi körök szerveződése kritikus szerepet játszhatott a serdülők mentális egészségében, stressz szintjében és érzelmi reakcióiban a COVID-19 pandémia során” – mondta Stamoulis.