A demográfusok ezt a jól ismert statisztikai különbséget nagyrészt olyan viselkedésbeli különbségeknek tulajdonítják, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, a sérülésveszély és a kábítószer-használat. Az Egyesült Államokban a várható élettartam összességében évtizedek óta javul, de az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai azt mutatják, hogy a közelmúltban ez a folyamat némileg megfordult - különösen a férfiak körében. 

A 2010-es évek becslései szerint a nők 4,8 évvel éltek tovább, mint a férfiak. Ez a különbség 2021-re 5,8 évre nőtt, ami 1996 óta a legnagyobb különbség. A 20. században a szívbetegség volt a fő halálozási ok, amely a nők és a férfiak várható élettartama közötti különbséget okozta. Most azonban a JAMA Internal Medicine című szaklapban közzétett elemzés szerint a COVID és a férfiak körében egyre növekvő számú kábítószer-túladagolás lehet a felelős.

A férfiak körében a magasabb számú COVID-halálozás, amelyet a társbetegségek nagyobb terhe, az egészségmagatartásbeli különbségek és a magasabb kockázatú iparágakban való foglalkoztatás is befolyásol, nagyban hozzájárult a várható élettartam - szakértők szerint - mélyen aggasztó csökkenéséhez és a nemek közötti szakadék szélesedéséhez. A jelentés kiemel néhány alapvető közegészségügyi problémát is, amelyek szintén aránytalanul nagy mértékben érintik a férfiakat, ilyen például a kábítószer-túladagolás, az öngyilkosság és más erőszakos cselekmények.

A világjárvány előtt, a 2010 és 2019 közötti időszakban, legnagyobb mértékben a nem szándékos sérülések, főként kábítószer-túladagolás, a közlekedéshez kapcsolódó sérülések, például autóbalesetek járultak hozzá a különbséghez. További tényezők közé tartozott a cukorbetegség, az öngyilkosságok, gyilkosságok és a szívbetegségek növekvő aránya. Ezek mindegyike 0,23 évvel növelte a várható élettartambeli különbséget.

A várható élettartammal kapcsolatos legjelentősebb változás 2019 és 2021 között következett be, amikor is megjelent a COVID-járvány. A pandémia okozta halálozások jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a férfiak átlagos várható élettartama 73,2 évre csökkent ebben az időszakban, szemben a nők 79,1 évével. (2023-as KSH adatok szerint Magyarországon a férfiak átlagos várható élettartama 73,4 év, míg nőknél ez 79,6 év.)

Fontos hozzátenni, hogy a fiatalabb korban bekövetkező halálesetek túlzó mértékben befolyásolják a várható élettartam számításokat. Elizabeth Wrigley-Field, a Minnesotai Egyetem szociológia docense szerint például az opioid-túladagolásban elhunyt emberek többsége még évtizedekig élhetett volna, ezért minden egyes ilyen haláleset jelentős hatással lehet a lakosság várható élettartamára, jobban, mint az olyan halálokok esetében, amelyek miatt általában idősebb korban halnak meg az emberek.

Korábbi kutatások biológiai tényezőkkel, például az erősebb immunrendszerrel magyarázták a nők relatív hosszabb élettartamát. Brendon Yan, a JAMA Internal Medicine-ben megjelent elemzés vezető szerzője szerint ez azonban nem magyarázza a várható élettartam ilyen jelentős változását az elemzés 2010 és 2021 közötti időszakában. Szerinte a rövid idő alatt bekövetkezett változások a krónikus betegségterhek férfiak körében növekvő arányának és a súlyosbodó mentális egészségügyi válságnak tudhatók be. 

A maszkulinitás normái és az ezzel járó nyomás is akadálya lehet annak, hogy időben ellátást kapjanak. “Férfiak esetében kevésbé valószínű, hogy még azelőtt segítségért forduljanak, mielőtt a helyzet nagyon akuttá válna, és így sokszor rosszabb kimenetellel kell számolni” - mondja Sarah Richardson, a Harvard Egyetemen működő GenderSci Lab vezetője. Yan hozzáteszi, hogy az olyan kockázati tényezők, mint a lakhatás hiánya vagy az építőiparban illetve a mezőgazdaságban való munkavégzés - mindkettőben a férfiak teszik ki a túlnyomó többséget - összefüggésbe hozhatóak a COVID-nak és más betegségeknek való fokozott kitettséggel.

Hesz Rebeka