Női terefere

A legjobb barátnőnkkel ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, mindegy, mennyi idő telt el az utolsó találkozás óta. Nem kell álarcot viselnünk, meghallgat és megért bennünket. Rengeteg érték van ezekben a – sajnos még a mai napig is megmosolygott – kapcsolatokban. A kutatók mégis ritkán foglalkoztak e témával, a felnőtt nők közötti barátságról mindeddig kevés tudományos értékű írás született. A férfiak pedig hol leértékelik, hol irigylik azt a bensőséges, intim légkört, amit a nők képesek megteremteni egymás között.

Vajon mitől működik ilyen jól a barátnők közötti viszony, s miért van az, hogy a férfiak ritkábban élnek át hasonló mély, elfogadó kapcsolatot a haverokkal? Tisztában vagyunk persze azzal, hogy a legtöbb férfi nem szeret az érzéseiről beszélni. Nem így nevelték őket, szokatlan számukra ez a terep – érzelmi támaszuk általában a feleségük. (Ez magyarázat lehet arra is, miért magasabb az özvegy férfiak halálozási aránya, mint az özvegy asszonyoké.) A feleségek viszont sokszor érzelmileg „ellátatlanok” a házastársi kapcsolatban, hiányzik a kölcsönös odafordulás és megértés – az érzelmi támaszt a legtöbb esetben nem a férjüktől, hanem a barátoktól és a rokonoktól kapják. Számos kutatás is igazolta, hogy a nők stresszhelyzetben kevésbé vannak egyedül, mint a férfiak. Egy súlyos veszteség, betegség átvészeléséhez számukra nagyon fontos erőforrást jelent a jó barátnő, ám nemcsak a traumatikus életesemények átvészelésében, hanem a mindennapi nehézségek és bosszúságok kezelésében is jól jön egy azonos nemű barát.

Egy másik nő szemével nézni saját magamat

Sokszor halljuk, hogy a nők állandóan „lelkiznek”, azonban itt sokkal többről van szó. Barátnőjük társaságában kifejezhetik és megfogalmazhatják negatív és pozitív érzéseiket, jobban megismerhetik saját magukat. A barátnő empatikusan visszatükrözi érzéseiket, ami elősegítheti a problémák átlátását és megoldását, a jelentőségteljes, mély beszélgetések pedig mindkét félre nagyon jó hatással vannak. Egy friss kutatás is igazolta, hogy sokkal boldogabbaknak érezzük magunkat, ha érdemi dolgokról, s nem az időjárásról beszélgetünk.

A barátnőnkkel igazán önmagunk lehetünk, míg a férfiak jelenlétében sokszor szerepet játszunk. A barátnőkapcsolat az önismeret és magabiztosság forrása, hiszen a szorongásmentes légkör lehetőséget ad számunkra, hogy rájöjjünk, milyenek is vagyunk valójában, megtalálhatjuk saját identitásunkat, így önértékelésünk is javul. A kutatások szerint pedig az egészséges önértékeléssel rendelkező nők kevesebb depressziós tünetet mutatnak, különösen, ha veszteségszituációval kell megbirkózniuk.

A barátnő, mint anya

Verena Kast, a svájci származású pszichoterapeuta szerint a barátnőkapcsolat az individualizációs folyamat lényeges eleme. Az anya-lánya kapcsolat egyfajta folytatásának is tekinthetjük, hiszen hasonló a megélt, idealizált bizalom, a szimbiotikus „mi ketten együtt” érzése. A legtöbb barátságban létrejön ez a fajta „anyai mező”. „Ameddig otthon a férjem mellett mindig erősnek kell mutatkoznom, mindig támogatnom és vigasztalnom kell, a barátnőm mellett végre vehetek egy mély levegőt és hátradőlhetek, kezemben egy forró teával” – meséli egy 36 éves nő. Fontos kiemelnünk, hogy bár a barátnő sok esetben betölti ezt a fajta anyai szerepet, a barátságokra jellemző, hogy kis eltéréssel hozzánk hasonló korú barátot választunk, hiszen a hasonló életszakasz miatt hasonló problémákkal és nehézségekkel küzdünk, hasonló élettapasztalataink és feladataink vannak.

 A barátnőkapcsolat árnyoldalai

Bár ez a kapcsolat rendkívül fontos szerepet tölt be identitásunk kibontakozásának folyamatában, ha nagyon erős a szimbiózis, az fejlődésünket hátráltathatja. Kényes egyensúlyt kell tehát fenntartanunk saját igényeink-érdekeink és a barátnői elvárások teljesítése között, hiszen fennáll a veszély, hogy a függőség érzése miatt elvész az énérzés, és nem tudunk – vagy nem merünk – nemet mondani a kapcsolatban. Ezért a barátnőknek meg kell tanulniuk ezt a fajta elhatárolódást is, melyben mindketten érzékelik a határokat. Néha viszont egy „közbelépő férfiú” az, aki segít világosan meghúzni a határvonalat.

Irigység, vetélkedés és kritika

Ritkán vált tudományos vizsgálat tárgyává a barátságon belüli vita, konfliktus. Sajnos az interjúk során többen beszámoltak arról, hogy épp a legjobb barátnőjükben csalódtak a legnagyobbat, amikor kihasználta vagy átverte őket, amikor a „legjobb barátból a legrosszabb ellenség” lett. A baráti kapcsolatnak legtöbb esetben a partnerért való versengés adta meg a végső döfést – s ez nem is olyan ritka jelenség. Bleske és Buss vizsgálatából kiderült, hogy a megkérdezett nők 29 százaléka tapasztalta már, hogy a legjobb barátnője flörtölt párjával.

Bár nem szívesen beszélünk róla, a versengés (nem csupán a férfiak tetszéséért, hanem pl. a szakmai siker érdekében) nagyon is jelen lehet a barátnők kapcsolatában. Sőt, a modern nők barátságában a verseny és a jó teljesítményre való késztetés egyre többször a mindennapok részévé válik, hiszen már nem a társadalom által kevésbé értékelt szerepek (feleség, anya) okozta problémákon siránkozunk, nemcsak a tipikusan nőiesnek tartott tulajdonságokat értékeljük a másikban, nemcsak a szükség óráiban találkozunk, hanem elismerjük a másik iskolai, munkahelyi teljesítményét, így növeljük önbizalmát – vagyis a felek kölcsönösen erősítik egymást („produktív irigység”), nem két „gyenge nő” szövetségéről van tehát szó, akik gyengeségükben vigaszt nyújtanak egymásnak.

A igazi barátnőnek még kritizálni is szabad a másikat: megmondhat olyasmit, amit mástól nem fogadnánk el. Egy 60 éves hölgy meséli: „Legutóbb is olyat mondott nekem, hogy egyszerűen felálltam és tettem két kört a ház körül. Borzasztóan nehezen fogadom a kritikát, de ő mindig a szemembe mondja. Valahol már akkor is éreztem, hogy igaza van, talán mástól nem is fogadtam volna el. És ez jól van így, sőt, ebből tudom igazán, hogy igaz barát, és nemcsak megjátssza, hogy kedvel.” Ebben a kapcsolatban a felek felismerték, hogy a konfliktusok és nézeteltérések nem végződnek szükségszerűen a szeretet elvesztésével.

Az irigylésre méltó lánybanda

A barátnők elfogadó, bátorító légkört tudnak teremteni, gyakori a pozitív megerősítés és a cinkos egyetértés – ugyanakkor kevés férfi számol be bensőséges baráti kapcsolatról, hiszen leginkább a közös tevékenység (focizás, sörözés), ami összehozza a haverokat. Kutatások is igazolták, hogy a férfiak legtöbbször a közös tevékenységet emlegetik, ezzel szemben a nők az önfeltárást és az érzések megosztását helyezik a középpontba. Nők és férfiak tehát kölcsönösen tanulhatnának egymástól.   Valószínű, hogy a férfiak érzelmi zárkózottsága nem a jó irány – ám a nők túlzott érzelmessége is eltávolíthat a problémák megoldásától.  Úgy tűnik, hogy a férfiak elkezdték a határok feszegetését: jó példa erre a bromance, a férfiak közötti testvéri barátság. Egy néhány hónapja publikált kutatás szerint egyre több férfi érzi azt, hogy a barátjához érzelmileg közelebb tudja érezni magát, mint a barátnőjéhez. A jelenség oka lehet többek között a metroszexuális kultúra terjedése, mely arra ösztönzi a férfiakat, hogy bátrabban fejezzék ki érzéseiket és többet törődjenek önmagukkal A vizsgálatban részt vevő férfiak megemlítik, hogy vannak olyan tulajdonságaik, amit talán a párjuk nem tartana elég férfiasnak, ezért titokban tartják előtte, míg a legjobb barát ítélkezés nélkül elfogadja például azt, hogy szereti Beyoncét és sör helyett inkább limonádét inna.

Bár a férfiak között valóban kevésbé jellemző a verbális önfeltárás és az érzések megosztása, Sherrod szerint az intimitás férfias módja funkcióját tekintve épp oly értékes, mint a nők közötti intimitás, hiszen csökkenti a stresszt és a depressziót. A testi kontaktussal járó sportok, a   bajtársiasság, a közös tevékenységek összetartó ereje, egymás ugratása mind a barátság összetartásáról és az intimitás egy fajtájáról szólnak.

Összeegyeztethetetlen?

Az interjúk során számos nő beszámolt arról, mennyire nehéz összeegyeztetni párkapcsolatát és barátnő-kapcsolatát. A legtöbb esetben a barátokat alárendeljük a családi kapcsolatoknak, és sajnos sokan vannak olyanok, akiknek egyetlen barátnőjük sem marad felnőtt korukra. A férfiaknak ezzel szemben minden életkorban több barátjuk van, talán mert a régivel ritkán szakítják meg a kapcsolatot egy életciklus-váltás miatt.* A nők körében végzett vizsgálatok szerint azonban a házassággal és a gyerekek számának növekedésével csökken a barátnők száma, hiszen családi feladataik miatt idejük sincs a korábbi kapcsolatok ápolására. A „játszótéri” barátságok az idő előrehaladtával megszakadnak – az anyasággal együtt járó problémák, terhek megosztása után ritkán mélyülnek el ezek a kapcsolatok. Feszültséget kelt a tradicionális feleségszerep is – meglehetősen ritka az az eset, ahol nem a barátnőkapcsolat sorvad el az elvárások súlya alatt.  De ne feledjük, hogy a jó barátnők által nyújtott érzelmi támasz nagyon sokat segít énünk kiteljesítésében, az önazonosság keresésében, személyiségünk fejlesztésében. Minden kapcsolat egyedülálló – élni kell azzal, amit kínál!

*Fontos megjegyeznünk, hogy a témakörben végzett kevés kutatás fontos módszertani problémájának tekinthető a barátság fogalmának pontatlan megfogalmazása, hiszen nem mindegy, hogy egy ismerősre, egy haverra, vagy a legjobb barátra gondolunk.