A magzat kognitív képességeiről tudjuk, hogy észleli és feldolgozza környezete ingereit. Ez a méhen belüli kompetencia biztosítja számára a megfelelő fejlődést, de megalapozza a szülő-magzat közti kapcsolat kialakulását is. Az idő előrehaladtával a magzati bevésődés, tanulás hatással van a gyermek későbbi életére és jövőjére. Mára kiderült, hogy sejtjeink a szeretetre és a félelemre is reagálnak. 

Itt dől el, mi ízlik, mi nem…

Az agyi sejtdifferenciálódás a születés kilencedik hónapja körül fejeződik be, de az agy fejlődése ezután is folytatódik. A neurális hálózatok egyre összetettebb rendszert alkotnak, a neuronok érése és a szinapszisok fejlődése egészen felnőttkorunkig zajlik. Magzati korban a hetedik hét körül válunk képessé arra, hogy érzékeljük az érintést, a nyolcadik héttől már jellemző egyfajta spontán mozgás. A külvilágból érkező ingerekre, a beszédre, zenére, zajokra, de még az anya mozgására is reagál a magzat, és megjelenik a korai önszabályozó viselkedés. Az anyával való kapcsolatban az egyik fő kommunikációs csatorna a magzat mozgása, illetve mozdulatlansága. A tizennegyedik héten már jelen van a szag- és ízérzékelés, ez utóbbi összefüggésbe hozható később a hozzátáplálással. Ez azt jelenti, hogy a gyermek később inkább azt az ízvilágot preferálja, amit az anyaméhben megtapasztalt. Az ízmolekulák egyfajta lenyomatot készítenek a család ízvilágáról, ezzel kezdetét veszi a magzat adaptációja a környezetéhez.Nem sokkal ezután jelenik meg a hallás, majd a harmincegyedik héten a hő- és fájdalomérzékeléssel is bővül az eszköztár. A hallásban olyan differenciálódás is érzékelhető, hogy a magzat megismeri az édesanyja hangját. 

Okoseszközök bevetése

Manapság a szülők nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekek fejlődésének e korai szakaszára, ahogy a csecsemőkorra is. A téma egyik szakértője, dr. Andrek Andrea pszichológus, szomato-pszichoterapeuta szerint egyre gyakrabban veszik igénybe a bébikamerát és egyéb szenzorokat, hogy biztonságban tudják gyermeküket. Ahelyett, hogy saját ösztöneikre és tudásukra hagyatkoznának, a gondozásban átveszi az irányítást a technológia, az okoseszközök használata – bár ez inkább hátráltatja a biztonságos kötődés kialakulását –, így még inkább eltolódik a hangsúly arról, hogyan és mikor is kell fejleszteni a gyermeket. A fejlesztések széles palettájával egyébként már kora csecsemőkorban találkozhatunk, függetlenül attól, hogy a gyermek tipikus vagy atipikus fejlődésű. Sok várandós nő él azzal a ma már népszerű lehetőséggel, hogy egy hüvelybe helyezhető készüléken keresztül (intravaginális babypod) a zene és a hangok segítségével kommunikál a babával. E populáris szolgáltatások ugyan segíthetik a magzat idegrendszerének fejlődését, és összességében egyfajta összehangolódást is eredményezhetnek a magzat és az anya között, nem számolnak azonban az eszközök okozta hátránnyal. Ez pedig az alkalmazkodás, a testi és pszichés felkészülés arra a környezetre, amelybe a gyermek majd beleszületik. Ebben az időszakban a tanulás adaptációs folyamat, fő célja, hogy a kötődést szolgálja. A folyamatban a magzat mozgásának érzékelése kulcsfontosságú. Ez a legfőbb interakció, ami elmélyíti a kapcsolatot az anyával. Egy másik lehetséges interakció az a biológiai csatorna, amit ez a kapcsolat természetes módon magában hordoz: az anya teste otthont ad a magzatnak. Ez megjelenik abban is, hogy mennyi tápanyag és vér áramlik a méhlepénybe, ami egyértelműen függ az anya állapotától.

A stressz hatása a magzati kompetenciára

A stressz hatását hajlamosak vagyunk félreértelmezni – véli dr. Andrek Andrea. Van, amikor túl-, de akár alul is értékeljük. A feszültség-ellazulás mintázata a mindennapokhoz tartozik, az újszülött ebbe születik bele, így ez is egyfajta tanulási folyamatnak tekinthető. A magzat stressz- és ellazultsági szintjével kapcsolatos képességei is a méhen belüli időszak alatt vésődnek be. Más környezethez adaptálódik, amikor ő az első gyerek, és máshoz, ha mondjuk harmadik gyerekként születik a családba. A magzati kompetenciák lehetővé teszik az alkalmazkodást a család normáihoz, például hogy mikor kelünk, mikor fekszünk, mennyire rendszeresek az étkezések, csend vagy épp hangzavar uralkodik a családban. A „programozás” tehát már ekkor elkezdődik. A magzat szempontjából szerencsés hozzászokni ahhoz a környezethez, amibe bele fog születni. Már ekkor képes arra, hogy illeszkedjen azokhoz az értékekhez, amelyek később, az évek során egyfajta mintaként szolgálnak majd számára.Mivel az anya-magzat kapcsolat alapvetően meghatározó, érdemes feltárni, milyenek az anya gyerekkori saját élményei, szeretetkapcsolatai és kötődései. Ha kislányként biztonságos kötődést tapasztalt, akkor nagy eséllyel ő is képes lesz ezt biztosítani saját gyermeke számára. Kétségek, problémák esetén érdemes pszichológust, perinatális szaktanácsadót, anya-magzat kapcsolatanalitikust felkeresni, de a szomato-pszichoterápia is ajánlott, ahol a testélmény van a fő fókuszban. 

Dr. Andrek Andrea szomato-pszichoterápiás szakember és dr. Varga Katalin iránymutatásával: Majsai-Lőrincz Sophia