A tizenévesek az Egyesült Államokban és más nyugati országokban is a leginkább alváshiányos emberek közé tartoznak. A kutatók szerint a serdülőkre általánosan igaz, hogy nem tudnak sem elég mennyiségben, sem pedig megfelelő minőségben aludni. Népszerű ezzel kapcsolatban a mobiltelefonokat és egyéb fénykibocsátó képernyőket hibáztatni, azonban ezek használata és a késő esti elalvás csak a probléma egy része. A kütyük mellett hozzájárul egy meglehetősen vitathatatlan tényező is ehhez a kollektív kialvatlansághoz: az iskolakezdési időpontok.

Egy serdülőnek nagyjából kilenc óra alvásra lenne szüksége éjszakánként, ehelyett azonban átlagosan csak hét óra alvás a jellemző. A serdülőkor környékén a cirkadián óra néhány órával eltolódik, ami azt jelenti, hogy éjszaka később fáradnak el, és reggel később ébrednek, mint korábbi életkorban. Ez az eltolódás aztán felnőttkorban megfordul. A napi ritmus biológiai természete miatt tehát ha egy tinédzsert korábban ágyba küldünk, az nem feltétlenül fogja azt jelenteni, hogy hamarabb el is alszik.

Szakértők szerint a serdülők kimaradnak mind a pihentető alvásból, mind pedig a REM-alvásból, különösen azokból a ciklusokból, melyek általában közvetlenül az ébredés előtt zajlanak. A pihentető alvás segít regenerálódni a szervezetnek egy nehéz nap után, javíthatja az immunrendszer működését és más biológiai folyamatokat. A REM-alvás megszilárdítja az eseményeket és a tanulást az emlékezeti rendszerekben. Ha egy 10. osztályos tanuló 11 órakor fekszik le esténként, de reggel 6-kor kelnie kell, nemcsak az alvás mennyiségéből veszít, hanem a minőségéből is. Hiába alussza ki magát a hétvégén, a hét közben szerzett „lemaradását” nem tudja teljes mértékben behozni.

Ezeknek a gyerekeknek tehát több alvásra van szükségük. Ezt ő maguk is így gondolják: több, körükben végzett felmérés azt mutatta, hogy későbbi iskolakezdés esetén könnyebben kikelnek az ágyból, időben beérnek az iskolába, és a teljesítményüket is jobbnak érzik a nap során. A felmérések szerint ahogy csökken az alvásra szánt idő, úgy nő a dohány- és szerfogyasztásuk, beleértve azokat a szereket is, amelyek segítik az ébrenlétet. De nemcsak a szerhasználat megnövekedésével függ össze az alvás mennyisége: a szorongás, a reménytelenség érzése, a szuicid gondolatok, a súlygyarapodás, valamint az autóbalesetek előfordulási aránya is megnőhet az alváshiány következményeképpen. Kutatók szerint már 30 perc plusz alvás is enyhítené a fent említett mentális egészségi problémákat. A diákok mellett a tanárok is arról számoltak be, hogy a későbbi kezdési időpontok mellett diákjaik sokkal elkötelezettebbek reggelente, és ők maguk is kipihentebbek.

Több évtizedes kutatás, több ezer publikáció és egyértelmű tudományos eredmények ellenére az iskolák az USA-ban csak néhány államban tolták el az iskolakezdési időt átlagosan 8:30-ra, és Európában is több országban, köztünk hazánkban a 8 órai becsengetés az általános. A kutatók szerint még a 8.30-as kezdés is korai, az ideális időpont inkább 9–9.30 lenne.

Az oktatáshoz való hozzáférés alapvető jog a legtöbb országban, és sokak szerint elérkezett az ideje, hogy rugalmasabban kezdjünk el gondolkozni az iskolakezdési időpontokról. Ha tiszteletben tartjuk a serdülők biológiai és társas szükségleteit, alkalmazkodóbb és rugalmasabb felnőttekké fognak válni, akik képesek lesznek egy olyan komplex és sokszor kiszámíthatatlan világban élni, mint amilyenben mi is élünk. És mi is tudjuk, hogy ez nem könnyű feladat. Hagyjuk tehát aludni a tinédzsereket.