A bőrkapirgálás a test bármely területén előfordulhat, de leggyakrabban az arcon, a fejbőrön és a karokon figyelhető meg. Olyan mértékű, hogy az jelentős szorongást vagy károsodást okoz a szociális, foglalkozási vagy egyéb működési területeken. A bőrkapirgálási zavar jelentős hatással lehet az egyén életminőségére, ami társadalmi elszigetelődéhez, a társas helyzetek elkerüléséhez, negatív önképhez és testképhez vezethet. Kialakulásában szerepet játszhat genetikai hajlam, de környezeti tényezők is, ezek kombinációjaként alakul ki. Egyes kutatások szerint a bőrkapirgálási zavar az agy kémiai vagy neurobiológiai változásaihoz köthető.

Ez a viselkedés esetenként afféle énidegen fixa ideaként jelentkezik. Az ettől szenvedők önkéntelenül, szinte automatikusan, megrögzötten piszkálják bőrüket. Aki ezt az önkéntelen viselkedést átéli, általában sokszor próbálta már abbahagyni, de nem képes tudatosan irányítani, így az újra és újra megismétlődik. Jellemzője, hogy bár a bőrelváltozás gyakran túl diszkrét, vagy külső szemlélő számára nem is azonosítható, mégis a vélt bőrhiba vagy a „problémás” testrész alakjával, kinézetével kapcsolatos elégedetlenség jelentős mértékű szenvedéssel, szorongással és aggodalommal jár együtt.

Az érintettek a piszkálást megelőzően feszültséget vagy szorongást, utána pedig megkönnyebbülést vagy örömöt tapasztalhatnak. Az is gyakori, hogy az illető dühös lesz önmagára, vagy bűntudatot érez, szégyenkezik kontrolálhatatlan viselkedése és a bőre miatt. Az orvostudományban ezt kényszeres viselkedésnek nevezik.

Más esetekben ez a viselkedés nem fixa ideaként, hanem spontán alakul ki, jellemzően megterhelő érzelmek, életesemények idején. Utána az illető megkönnyebbül, és kevésbé jelentkezik szégyen vagy bűntudat. Az orvostudományban ezt impulzív viselkedésnek nevezik.

Melyek a bőrkapirgálás különböző formái?

1. Bizonyos testrészeken a bőrkapirgálás fájdalmas bőrterületekhez, sebekhez, hegképződéshez vezet.

2. Hajazás, hajtépkedés (trichotillománia): húzogatás, dörzsölés vagy megrövidítés.

3. Körömrágás (onychophagia): körömrágás, dörzsölés vagy préselés hatására a körmökön vagy a körömágybőrön keletkeznek sérülések.

4. Gyakori kézmosás miatt kialakuló kézfájás: gyakran a hátterében pszichés konfliktus, irreálisan eltúlzott szorongás húzódik meg.

5. Orr- vagy fülpiszkálás: a bőr károsodása az orr- vagy a fülkörnyéken jelentkezik túlzott nyomkodás, dörzsölgetés miatt.

7. Ajakpucolás: csecsemőkorban jellemző, később az ajkak sérüléséhez vezet az ajkak szopogatásával, nyaldosásával vagy mosásával.

8. Orcaharapás: megterhelő érzelmek, szorongás hatására felerősödő ideges tik.

Milyen gyakori a bőrkapirgálási zavar?

Becslések szerint a bőrkapirgálási zavar az általános népesség 1,4–5,4%-át érinti. A nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál, és jellemzően serdülőkorban alakul ki. Fontos, hogy a tüneteket tapasztaló egyének szakember segítségét kérjék általános jóllétük javítása érdekében, így nem érdemes habozni! Minél előbb foglalkozunk vele, annál könnyebb kezelni, és a javulás a legtöbbször nem marad el.

Érdemes felkeresni egy pszichodermatológiában jártas szakpszichológust vagy bőrgyógyász szakorvost. Nem létezik egyetlen speciális kenőcs vagy gyógyszer, amely önmagában segít csökkenteni a viselkedést, a leggyorsabb és leghatékonyabb beavatkozás több orvosi szakág bevonásával történhet.

Az érintettek körében vannak, akik rendelkeznek betegségbelátással, felismerik és elfogadják állapotukban a pszichés faktorok jelentőségét, ám a többség ismerethiányból vagy félelemből fakadóan elzárkózik a hatékony kezelést biztosító pszichoterápiáktól. Pedig a bőrkapirgálási zavar egy pszichodermatológiai rendellenesség, így a bőrgyógyászati kezelést fontos kiegészíteni pszichiáter szakorvos javaslata szerint gyógyszeres terápiával és pszichoterápiás kezeléssel, amely a viselkedést mozgató mentális működések szabályozásának elsajátításában segíthet. A bőrkapirgálási zavar kezelésére különböző lehetőségek állnak rendelkezésre, többek között pszichoterápiás kezelések (családterápia, pszichodinamikus, hipnoterápiás, imaginatív, szomato-pszichoterápiás módszerek, sématerápia, kognitív viselkedésterápia), gyógyszeres kezelés és önsegítő támogatóprogram, ahol különféle stratégiákat tanulhatunk.

Német Borbála – integratív pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus, az MPT (Magyar Pszichológiai Társaság) Egészségpszichológiai Szekciójának tagja, a DermaSoul pszichodermatológiai támogatóprogram alapítója ( www.dermasoul.hu )