Mit tehet ilyenkor a szülő, aki egy idő után érezheti azt is, hogy bárcsak egy jól megfogható és jól körülhatárolt probléma, például gyomorrontás vagy vírus lenne az oka a tüneteknek, mivel a megfoghatatlan és megmagyarázhatatlan jelenségek nagyobb fokú aggodalomra adhatnak okot?

A fenti tünetek hátterének kibogozása érdekében a következő lépés általában a pszichológiai vizsgálat, hiszen az orvosi okok kizárása után a lelki folyamatok feltérképezése következik. A módszer egyébként teljesen fájdalommentes: a gyerek játszik a szakemberrel, rajzol, beszélget abban az ütemben és módon, ahogy készen áll arra, hogy megossza a gondolatait, érzelmeit. Ez a gyakorlatban nem egy alkalommal történik, hanem többnyire hosszabb folyamat eredménye.

A pszichoszomatikus tünetek és betegségek hátterében a legtöbb esetben a testünk kommunikál és siet segítségünkre azokban a helyzetekben, amikor nem tudunk vagy nem vagyunk képesek beszélni bizonyos nehézségekről. Gyerekek esetében még azt is figyelembe kell venni, hogy a belátás képessége vagy a problémákról való tudás – ahogy az önismeret is – az érzelmi és kognitív fejlődési folyamat alakulása miatt még jelentősen korlátozott.

Mit jelent az, hogy pszichoszomatikus?

Maga a szóösszetétel a lélek és a test kapcsolatára utal: olyan testi tünetekről van szó, amelyeket pszichológiai vagy érzelmi tényezők okoznak vagy súlyosbítanak. A pszichoszomatikus tünetek pontos oka nincs teljesen tisztázva, de úgy gondolják, hogy az elme és a test közötti kölcsönhatással függ össze. A stressz, a szorongás és a depresszió olyan gyakori tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a pszichoszomatikus tünetek kialakulásához és fennmaradásához. További lehetséges okok közé tartoznak az átélt traumatikus élmények, személyiségtényezők és bizonyos egészségi állapotok. Fontos megjegyezni, hogy e tünetek némelyikének fizikai okai is lehetnek, amelyeket először minden esetben egészségügyi szakembernek kell kizárnia.

Lehet genetikai összetevő is a háttérben, mivel azoknál a gyerekeknél, akiknek a családjában már előfordultak szomatoform problémák, nagyobb valószínűséggel alakulhat ki ez az állapot.

Példák a pszichoszomatikus tünetekre gyerekeknél

Gyomor- és fejfájás: Szorongás esetén gyomor- vagy fejfájásra panaszkodhatnak.

Enurézis (ágybavizelés): A stressznek kitett gyerekek nehezen tudják kontrollálni a hólyagjukat éjszaka.

Bőrproblémák: Krónikus érzelmi zaklatottság következtében ekcéma vagy csalánkiütés alakulhat ki.

Alvászavarok: Alvászavarokkal és rémálmokkal leginkább szorongás miatt küzdenek.

Iskolába járás kerülése: Megtagadhatják az iskolába járást, ha szoronganak vagy stresszesek az iskolai teljesítmény vagy a szociális helyzetek miatt.

A fenti tünetek hosszú ideig, hónapokig, akár évekig is fennállhatnak, és jelentősen károsíthatják az életminőséget.

A már említett problémákon kívül gyerekeknél előfordulhatnak olyan formájú tünetek is, amelyek valamilyen neurológiai betegségre jellemzőek. Ilyen például a gyengeség, zsibbadás, remegés vagy átmeneti vakság, amennyiben nem magyarázhatók orvosi értelemben vett betegséggel.

Hogyan tovább a diagnózis után?

A terápia első és egyik legfontosabb lépése a helyes diagnózis felállítása és annak megértése, hogy nem testi, szomatikus problémával, hanem lelki eredetű nehézséggel állunk szemben. A szomatoform problémák kezelése általában a testi tünetek kialakulásához vagy súlyosbodásához hozzájáruló pszichológiai tényezők kezelését foglalja magában. Ez valamilyen pszichoterápiát, például kognitív viselkedésterápiát vagy pszichodinamikus terápiát jelent.

A pszichoszomatikus problémákkal küzdő gyerek számára az is fontos, hogy támogató és megértő családja legyen. Ez segítheti abban, hogy megértse az állapotát, és megbirkózzon a testi és érzelmi tünetekkel. Emellett hasznos lehet az állapotról és annak okairól szóló oktatás, pszichoedukáció, valamint az iskolával és más támogató rendszerekkel való együttműködés. Vigyázni kell azonban arra is, hogy a tünetekre adott környezeti reakció ne legyen se negatív (például büntető), se pozitív (tehát bizonyos értelemben jutalmazó). Ez utóbbira példa az iskolai teljesítményszorongással küzdő és hasfájás tüneteit mutató gyerek, aki a szülői aggódás következtében rendszerint otthon maradhat, így megússza a szorongató felelést, dolgozatot. Ebben az esetben a tünet értelemszerűen megerősödik, hiszen funkciója lesz: segítségével elkerülhető a negatív iskolai élmény. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a gyerek szimulálja vagy szándékosan idézi elő a tüneteit. Nagyon is valós szenvedésként éli meg a betegségét, de annak lelki hátteréről nincs sejtése, ahogy rendszerint először a családnak sincs.

Összefoglalva tehát a pszichoszomatikus zavarok olyan állapotok csoportját jelentik, amelyekben fizikai tünetek vannak jelen, de nem magyarázhatók meg teljes mértékben valamilyen orvosi betegséggel. Gyerekeket és serdülőket is érinthetnek ilyen problémák, amelyek jelentős hatással lehetnek fizikai és érzelmi jóllétükre. E tünetek okai lehetnek pszichológiai, szociális és környezeti tényezők, és a terápia jellemzően a testi tünetek kialakulásához vagy súlyosbodásához hozzájáruló pszichológiai tényezők kezelését foglalja magában. Fontos, hogy a szakemberek tisztában legyenek a gyerekek szomatoform problémáival, és megfelelő támogatást és kezelést nyújtsanak, segítve őket és családjukat abban, hogy megbirkózzanak ezzel az állapottal.

Néhány gyakori kezelési lehetőség

Kognitív viselkedésterápia (CBT): Ez a fajta terápia a tünetekhez hozzájáruló negatív gondolkodási minták és viselkedésmódok megváltoztatására összpontosít.

Relaxációs technikák: A mélylégzés, a meditáció és a jóga segíthetnek a stressz és a feszültség csökkentésében.

Támogatócsoportok: Egy támogatócsoporthoz való csatlakozás közösségi érzést és biztonságos helyet nyújthat, ahol megbeszélhetjük az érzéseinket és tapasztalatainkat.

Életmódbeli változások: Az életmódváltás, például a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és az elegendő alvás szintén segíthet a tünetek csökkentésében.