Gondoltál már arra, hogy amikor dühösen rákiabálsz valakire, valójában főnököddé teszed az indulatodat – indulatoddal pedig az illetőt? Hatalmat adsz neki, hiszen megengeded számára, hogy eltüntessen abból az inger és válasz közötti résből, ahol lenned kellene. Ha pedig nem vagy ott, akkor a reakciód nem emberi, hanem állati – Te, vagyis az, aki egyedivé, személyessé, Rád jellemzővé tenné a reakciódat, eltűnsz.

Ki tehát a főnök? Te, vagy az indulatod? Ha Te vagy az, akkor az indulatodat képes vagy megszelídíteni, és akkor majd Téged fog szolgálni. Ez formálja a személyiségedet, ettől leszel az, aki szeretnél lenni. Ha az indulat a főnök, akkor Te vagy az alárendelt, és ő uralkodik fölötted. Persze, ezt mondani sokkal könnyebb, mint megtenni. Többnyire azzal áltatjuk magunkat, hogy értelmünk szerint cselekszünk, és igyekszünk titkolni, hogy az esetek túlnyomó többségében érzelmeink határozzák meg, hogyan reagálunk egy adott helyzetben. Persze, később, amikor már szétoszlott az érzelmek köde, megmagyarázzuk, értelmünk számára is elfogadhatóvá tesszük cselekedeteinket...

Sajnos előfordul, hogy az intim érintéshez szükséges finom lelki rezdüléseket a stressz, a megszokás vagy a fáradtság elnyomja. „Emberi dolog” – mondhatnánk, azonban a stressz hatására kialakuló agresszív viselkedés azt állatok esetében is megfigyelhető... A probléma tehát sokkal mélyebben gyökerezik bennünk, és ezek a gyökerek visszanyúlnak a kultúránk, személyiségünk, természetünk kialakulása előtti időkbe. A kérdés továbbra is az: engedélyt adok-e a bennem élő állatnak, hogy helyettem cselekedjen, miközben én, az ember „szabadságra megyek”, vagy kézbe veszem életem, sorsom, reakcióim irányítását? Nem könnyű? Sokszor valóban nem az. Fáradtan, túl sok kezeletlen stressztől terhelten az ember pihenni vágyik, és elengedheti az állati reakciók gyeplőjét. Ilyenkor következnek be azok a „lelki földrengések”, amelyek után az „újjáépítés” igen sok fáradságot, energiát és figyelmet igényel...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 5. számában olvasható.

Irodalomjegyzék

• Bresin, K., Parrott, D. J., Subramani, O. S., & Eckhardt, C. I. (2020). Alcohol-related relationship dissatisfaction: A putative mechanism for intimate partner aggression. Psychol Addict Behav. doi:10.1037/adb0000592
• Eckhardt, C. I. (2007). Effects of alcohol intoxication on anger experience and expression among partner assaultive men. J Consult Clin Psychol, 75(1), 61-71. doi:10.1037/0022-006X.75.1.61
• Friedemann Schulz von Thun: Miteinander reden. Rowohlt Tascehnbuch Verlag, 1981
• Massa, A. A., Subramani, O. S., Eckhardt, C. I., & Parrott, D. J. (2019). Problematic alcohol use and acute intoxication predict anger-related attentional biases: A test of the alcohol myopia theory. Psychol Addict Behav, 33(2), 139-143. doi:10.1037/adb0000426
• Parrott, D. J., & Eckhardt, C. I. (2018). Effects of Alcohol on Human Aggression. Curr Opin Psychol, 19, 1-5. doi:10.1016/j.copsyc.2017.03.023
• Reshetnikov, V. V., Ryabushkina, Y. A., & Bondar, N. P. (2020). Impact of mothers' experience and early-life stress on aggression and cognition in adult male mice. Dev Psychobiol, 62(1), 36-49. doi:10.1002/dev.21887