A következő jó tanácsokat ennek nyomán állítottuk össze.

Ne tévesszünk arányt. A média alapvető jellegzetessége, hogy a negatív események sokkal nagyobb súllyal jelennek meg benne, mint a valóságban. Ez most is így van, amikor nap mint nap értesülünk a járvány pusztításáról. Ne feledjük azonban, hogy az emberek döntő többsége – több mint 95 százaléka – ha elkapja is a koronavírust, tökéletesen kigyógyul a betegségből. Az irreális eshetőségeken való rágódás helyett inkább foglalkozzunk a leginkább veszélyeztetettek, az idősek és a krónikus betegek védelmével.

A tényekre figyeljünk. Most különösen fontos, hogy ne üljünk fel a klikkvadász álhíreknek, és nagyon kritikusan értékeljük a jóhiszeműen összevissza szétküldözgetett, olykor értelmetlen, vagy egyenesen káros tanácsokat. Ne hagyjuk, hogy ide-oda rángassák hangulatunkat! A hivatalos forrásokat és a komoly médiumok ellenőrzött információit viszont vegyük komolyan.

Beszéljük meg gyermekeinkkel a helyzetet. Ne hagyjuk magukra a gyerekeket a hírek áradatával. Életkoruknak megfelelően, őszintén beszéljük meg velük, értelmezzük az információkat. Az is segít csökkenteni a szorongásukat, ha az iskolaszünet idején is megvannak a teendőik, világos napirend szerint élnek. A gyerekek a felnőtteket figyelik, és ennek alapján próbálják meg kezelni saját érzéseiket is – ha nyugodtak vagyunk, ők is azok lesznek.

Maradjunk kapcsolatban másokkal. Igaz, hogy a járvány idején fizikailag egy kicsit el kell szigetelődnünk másoktól, de azért ne zárkózzunk be! Beszéljünk telefonon vagy az internetes csatornákon rokonainkkal, barátainkkal. Ha beszélünk félelmeinkről, negatív érzelmeinkről, máris megkönnyebbülünk egy kicsit – ezt a jól ismert jelenséget a pszichológia ventillációnak nevezi. De ne csak beszéljünk, hanem hallgassuk meg azt is, amit nekünk mondanak. Az ilyen beszélgetésekkel önmagunk és mások szorongását is enyhíthetjük.