A kutya kötődése az emberhez
A gazdák mindig is tudták…
Pedig hát akad néhány kérdés, amit a gazdák „mindig is tudtak”, aztán kiderült, hogy bizony rosszul tudták. És lássuk be, botorság lenne azt hinni, hogy a gazdák elfogulatlanul szemlélik kedvenceik viselkedését, ítélik meg képességeiket, esetleg egy nagyobb elemszámú minta megfigyelésére alapoznák magabiztos véleményüket. Pedig egy tudományos vizsgálódásnál mindkét feltétel elengedhetetlen.
Néha azonban kétségtelenül nekik van igazuk! Magyar kutatók eredményei alapján sikerült igazolni például, hogy a tamáskodók tévednek, amikor azzal vádolják a gazdákat, hogy csak bebeszélik maguknak és másoknak kutyájuk szinte gyermeki ragaszkodását. A szkeptikusokat már a világirodalomban visszatérő motívumként megjelenő „hűséges” kutyák is elbizonytalaníthatnák, hiszen ez a jelenség nyilván nem csupán az amerikai filmipar kreatúrája. A tudományos kérdéseket evolúciós megközelítéssel vizsgáló etológusok persze inkább azon gondolkodtak el, vajon mi lehet az eredete ennek a különleges vonzódásnak, és hogyan történhetett meg, hogy egy faj felnőtt egyedei természetes környezetükben egy másik faj egyedeihez kötődnek. A rendhagyó területre tévedt etológusok a kötődést a humán kutatások felől próbálták megközelíteni. Felfedezték John Bowlbyt, akire pszichiáter létére meghatározó erővel hatottak a klasszikus etológia eredményei és módszertana, így híres kötődési elméletében nem a gondozó élettani szükségleteket kielégítő vagy tanítói szerepét, hanem biztonságot nyújtó hatását hangsúlyozta.
De vajon hogyan lehet objektíven megítélni, azaz valamilyen formában mérni az érzelmeket?
Két amerikai pszichológus, Ainsworth és Wittig a 60-as évek végén a gyerek-anya kötődés vizsgálatára kidolgozott egy némiképp rendhagyó módszert, az úgynevezett Idegen Helyzet Tesztet (Strange Situation Test). A tesztben a kisgyerek és gondozója (többnyire az anya), valamint egy idegen vesz részt. A színpadi jelenethez hasonlító, több epizódból álló helyzetben az egy év körüli gyerekek jellegzetes módon viselkednek egy ismeretlen helyen. Aggódnak, ha a mamájuk egyedül hagyja őket, és próbálnak újra kapcsolatba kerülni vele, illetve amikor az anyuka egy kis idő múlva visszatér hozzájuk, a közelsége, a vele való kontaktus láthatóan megnyugtatja őket, mert újra játszani kezdenek. A videóra vett eseményeket utólag kielemzik, és a babákat a megfigyelt viselkedésük szerint kötődési típusokba osztják (biztonságosan, illetve bizonytalanul kötődő).
A véletlen úgy hozta, hogy Magyarországon épp akkor mutatták be ezt a tesztet, amikor az addig a paradicsomhalak ragadozóelkerülő viselkedését vizsgáló maréknyi magyar etológus a kutyát, illetve a kutya-ember kapcsolatot szemelte ki jövőbeli kutatási célként. A teszthelyzet gyors adaptálásával már meg is indulhatott a kutyák egyedi, emberhez való kötődésének vizsgálata.
A cikk teljes terjedelemben a Mindennapi Pszichológia 2013. 2. számában olvasható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Hogyan szeret a kutya?
Odajön, rám néz. Nem mond semmit, de persze tudom, mit szeretne… Kutató vagyok, naná, hogy elgondolkodom azon, vajon tényleg a viselkedéséből olvasom ki a vágyait, vagy csak jól ismerem már. Amúgy ...
„Melyiket válasszam?”
A kutya személyiségkutatása
A kutyát manapság annyira emberszámba vesszük, hogy barát- és párválasztási stratégiáinkat alkalmazzuk leendő kutyánk kiválasztásánál. Vizsgálataink alapján a szorongó, neurotikus ember kutyája ...
Társállat a családban
Közös otthon közös élmény - családterápiás hatások
A kutya az egyetlen olyan emlős állatfaj, amelynek tudományos elnevezéséből is kitűnik, hogy a családhoz tartozik: Canis lupus familiaris.
Mondjam vagy ugassam?
Kutatások a babák és kutyák emlékezeti és társas tanulási folyamatairól
A viselkedésbeli hasonlóságok nem jelentik azt, hogy ugyanazok a gondolkodási folyamatok állnak a háttérben. Ezek a hasonlóságok azonban sokat segíthetnek az emberi gondolkodás megértésében és ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az előfizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves előfizetés esetén!
Előfizetek
