a gén által kódolt információ nem változik, csak éppen megszólal vagy elcsendesedik
Hirdetés
2011-04 lapszámban megtalálható
Beszélő és néma gének - Beszélgetés Falus András akadémikussal
Az immunrendszer úgy működik, mint a jó rendőrség: a rosszat kiveszi, a jót nem bántja. Ez egy kognitív sajátosság, aminek ma már számos mechanizmusát molekuláris, sejtbiológiai szinten értjük. A modern immunológia felismerte, hogy a legfontosabb szignál a biológiai veszély (pl. sérülés, rákos burjánzás) érzékelése. Ezek a jelek riadóztatják az immunrendszer sejtjeit. Ez – visszatérve a genomra – egy génaktivitási mintázatot jelent, aminek a célja a veszély forrásának kiiktatása és az egészséges szövet regenerációja.
Az embrió kifejlődésének van egy belső és egy külső programja. A belső program felelős azért, hogy kb. 40 hét alatt kifejlődjön a gyermek. A külső program már ekkor is érvényesül, ilyen hatás például az édesanya hangja, hőmérséklete, táplálkozása stb. Ha pedig dohányzik, akkor természetesen annak káros hatása is. Ha megszületik a gyermek, akkor további külső hatások érvényesülnek. Ezek között a táplálkozást, a mozgást, a fényhatásokat, gyógyszereket, fertőzéseket, sőt a lelki hatásokat is említhetjük. A külső pszichoszomatikus hatások a belső funkciókat is befolyásolják. Jó példa erre az allergia, az asztma tüneteinek megjelenése is. Az immunológiailag viszonylag egyszerűen magyarázható túlérzékenységi, allergiás reakció beindítása nagyon gyakran lelki – például stresszel kapcsolt – folyamatokkal kapcsolatos. Minderről és egyéb környezeti hatások jelentőségéről eddig is tudtunk. Az új felismerés az, hogy ennek során a DNS molekulát úgy is lehet kívülről befolyásolni, hogy a genetikailag meghatározott „betűsorrend” nem változik, csak éppen a DNS lesz hozzáférhetőbb egy-egy gén „megszólalását” illetően. Ilyen hatás többek között a DNS egyik nukleotidjának metilálása és a DNS-ben lévő fehérjék (hisztonok) acetilálása. Ezek a módosulások „föllazítják” vagy éppen hogy jobban összetekerik a DNS-t, ami aktivációt vagy gátlást, azaz a gének kifejeződésének változását jelenti. A metiláció, acetiláció lényege tehát az, hogy a környezet kémiai változásokon keresztül hat a DNS működésére. Ezek az epigenetikai változások.
Hirdetés
Az interjú Falus András akadémikussal, a Semmelweis Egyetem tanárával, az SE Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatójával a Mindennapi Pszichológia 2011. 4. számában olvasható
2011-04 lapszámban megtalálható
Ajánlott cikkeink
„Érezd az erőt!”
Kell, hogy valakitől megkapjuk a feltétlen elfogadást, a szabályokat, a szabadságot és a feladatokat, hogy aztán mindezt adni is tudjuk. A felnőtté válás nem azt jelenti, hogy megkomolyodunk, és ...
„Nem vagyunk képesek mentálisan mindent elbírni”
Beszélgetés dr. Barta Csaba genetikussal
„Vannak, akik jobban, és vannak, akik kevésbé golyóállóak” – többek között a szomszédban dúló háború pszichés hatásairól is beszélgettünk dr. Barta Csaba egyetemi docenssel, a Semmelweis Egyetem ...
A krónikus betegségek és a pszichoszomatika – A szakmák párbeszéde
A pszichoszomatika kiindulópontja nem a pszichiátria és nem a pszichoterápia, hanem a szomatikus medicina, elsősorban a háziorvosi alapellátás. Ott dől el a betegségek és a betegek sorsa, mert ott ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print előfizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az előfizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves előfizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
